Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Tehetséggondozás az informatikában - Képszerkesztés / Kitekintés: Rétegek és szűrők

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A versenykövetelmények nem térnek ki külön a rétegekre, és szűrőkre sem. Előbbiek tudatos használata nagyban megkönnyíti a munkánkat, utóbbiak meg valóban elő sem kerülnek versenyen, de azért jó, hat tudunk róluk.

Rétegek és szűrők

A verseny oldalán nincs a szükséges ismeretek között se a rétegek használata, se a szűrőké. A rétegek viszont kifejezetten fontosak a Gimp használatát tekintve, ezért itt röviden bemutatom a használatukat.

Rétegek

Rétegekről általában

Tapasztaltabb, gyakorlottabb felhasználók (képszerkesztés kapcsán) ismerhetik már a rétegek fogalmát. Hogy mik azok a rétegek? Ahogy a nevük is utal rá: a rétegek egymáson helyezkednek el. Egy fontos tulajdonságuk kiemelendő: van sorrendjük. Nem mindegy, hogy melyik réteg melyik fölött vagy melyik alatt van.

Rétegek használatával készített képeslap48. ábra: Rétegek használatával készített képeslap

Gimp (vagy más képszerkesztők esetében) úgy érdemes a rétegekre gondolni, mint átlátszó fóliákra, melyek a háttér előtt helyezkednek el. Ezeken a fóliákon bármi lehet. Ebből a felfogásból máris következik, hogy amelyik fólia felül van, az azon levő képdarab, vagy alakzat kitakarhat az alatta levő fólián található képdarabból, vagy bármiből, ami éppen az előbb említett fólia alatt van.

Hogy miért jó (miért érdemes) rétegeket használni képszerkesztéskor? A válasz egyszerű: a rétegeken szereplő ábrákat, képeket utólag könnyebben tudjuk módosítani, hisz nincsenek véglegesen a háttérhez „szögelve”, így például egy esetleges javítás, kiegészítés esetén csak az adott rétegen kell dolgozni, ez a munka a többi réteg tartalmát nem érinti, így a tartalmuk nem is változik. Ez persze csak akkor igaz, ha a képet az adott képszerkesztő program (jelen esetben a Gimp XCF formátumában) mentjük el. Nézzünk egy példát egy balatoni képeslapról (fenti ábra)!

A képeslap három, egyszerű rétegből áll: egy háttér (ez maga a kép) egy halványsárga keretet tartalmazó keretből, és egy feliratot tartalmazó keretből. Vessünk egy pillantást ennek a három rétegnek az elhelyezkedésére (alábbi ábra)!

Rétegek sorrendje egy rétegekkel készült képen49. ábra: Rétegek sorrendje egy rétegekkel készült képen

Az említett ábrán láthatjuk a három réteg sorrendjét: legfelül van a keret, középen a feliratot tartalmazó réteg, és legalul a háttérképet magánviselő réteg.

Ennél az egyszerű képeslapnál még nem lenne indokolt a rétegek használata, de itt is nagy előnye lehet: például mi van akkor, ha a háttér nem tetszik, és ki akarjuk cserélni? Természetesen lehetséges rétegek használata nélkül is, csak úgy sokkal több munkával jár. Ha a háttér egy rétegen van, akkor csupán annyi a dolgunk, hogy azt a réteget, amin a háttér van, kitöröljük. Ezután létrehozunk egy új réteget, és arra beillesztünk egy új háttérképet. Persze végig ügyelünk arra, hogy ez a réteg legalul legyen, hiszen ha felcseréljük a sárga keret, és a háttér sorrendjét, akkor a háttér egészen kitakarja nem csak a keretet, hanem a feliratot is.

Nézzük, hogy technikailag hogy néz ki ez az egész!

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.
Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült