Mint már említettem a szövegdobozt nem csak ábrák feliratozásához, hanem a szöveg tagolásához, egységbe foglalásához is használjuk. S a tagoltságot sokszor nem csak az elhelyezéssel, hanem valamilyen feltűnő kerettel is hangsúlyozzuk. Nézzünk erre is példát!
A mintán láthatjuk, hogy most a feladatunk József Attila A Dunánál című versének megformázása, és az eredeti kéziratot ábrázoló kép beszúrása.
A vers címének konkrét betűtípusát nem köti ki a feladat, annyit azonban leszögez, hogy a mintának megfelelő jelleggel rendelkezzen. Így hát mindenképpen valami díszes stílusút kell választanunk (a mintában Old English Text MT betűtípus szerepel).
Maga a vers három nagyobb egységre van tagolva. Mindhárom egy-egy különálló keretben helyezkedik el, s az egyik takarja a másik kettőt. Ezt a látványt szövegdobozok segítségével elérhetjük, hiszen az effajta objektumok éppen azt a célt szolgálják, hogy a bennük lévő szöveget szabadon "vonszoljuk" és elkülönítsük a többi szövegrésztől.
Láthatjuk, hogy a szövegrészletek körül két színű keret van (narancssárga, barna). A szövegdoboznak azonban csak egyszínű keretet lehet beállítani, így a kívánt hatás elérése érdekében kicsit trükköznünk kell: nem csupán a szövegdobozt kell szegélyezni, hanem a benne lévő szöveget is. Vegyük hát sorba a szerkesztési lépéseket:
Most már elkészült a kívánt keretezés. Másoljuk hát le a megformázott szövegdobozt két példányba, cseréljük azok tartalmát a megfelelő versrészletekre, majd formázzuk a szövegeket az elkészített stílusokkal! Ezek után helyezzük el a szövegdobozokat a mintának megfelelően! (A Dunánál_1.docx)
Ezt követően szúrjuk be a kéziratot ábrázoló képet, és tegyük annak hátterét átlátszóvá! (A probléma megoldásának részletezését lásd a Képek lecke Átlátszó képek című fejezetében!) (A Dunánál_Kész.docx)
Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében. |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült