Hasábok

A szövegek elrendezésére, tagolására a táblázat mellett hasábokat is használhatunk. Táblázatba legtöbbször akkor rendezünk, ha a különböző oszlopokban lévő szövegek vízszintesen összefüggenek (fontos, hogy mi mellett mi van). Ha azonban ez a megkötés nincs, a lényeg csak annyi, hogy több "oszlopba" tagoljuk a szöveget, akkor használjunk egyszerűen csak hasábokat! Erre lesz példa a következő versenyfeladat is.

A nyers szöveg beillesztése után hozzunk létre stílusokat a különböző címtípusoknak, melyekre állítsuk be a megfelelő betűméreteket, térközöket, és a megadott betűtípust! (Szokások_1.docx)

Most tördeljük a szöveget hasábokba! A mintán látható, hogy nem a teljes dokumentumot kell két hasábba szedni, hiszen a főbb címek mindig a két oszlop felett helyezkednek el. Azt azonban tudnunk kell, hogy a hasábokra törés "értelmezési tartománya" mindig az adott szakasz. Így ha nem akarjuk a teljes szövegünket hasábokba szedni, akkor nincs más választásunk, mint szakaszokra tördelni a dokumentumot. Szerencsére azonban a szakasztöréseket nem nekünk kell kézzel beszúrni, ezt megteszi a program. Jelöljük hát ki azt a szövegrészt, melyet hasábokra akarunk szedni, majd válasszuk a Lap elrendezés fül Hasábok menüpontját. Itt megadhatjuk, a hasábok számát, szélességét, egymástól való távolságát, valamint a köztük lévő elválasztó vonal meglétét. Nekünk most az elválasztó vonallal rendelkező, kéthasábos opciót kell választanunk! (Szokások_2.docx)

Ezek után szúrjuk be a képeket. A precíz munka érdekében térközzel, vagy szöveg távolságának megadásával (Formátum / Elrendezés / Szöveg körbefuttatása / További elrendezési lehetőségek / Távolság a szövegtől) szabályozzuk a képek és szöveg távolságát a mintának megfelelően!

Az utolsó oldalon a felső elválasztó tojássor beszúrása után láthatjuk, hogy a "Húsvéti szimbólumok" fejezet bekezdései nem a mintának megfelelően vannak hasábokba szedve. A program alapértelmezetten úgy tördelte, hogy az első oszlopot teljesen kitölti, és a fennmaradó szöveget teszi csak át a második hasábba. Tehát nem a szimmetrikusságra törekszik. Van azonban egy eszköz, amely segítségével mi mondhatjuk meg, hogy honnantól kerüljön át a szöveg a következő hasábba, ez pedig nem más, mint a hasábtörés (Lap elrendezése / Oldalbeállítás / Töréspontok / Hasábtörés). (Szokások_3.docx)

Most pedig következhet a szegélyezés! Az oldalszegélyeknél a vonalas és hullámos stílus mellett képekkel kitöltött keretet is választhatunk (Lap elrendezése / Oldalháttér/ Oldalszegélyek). Így nincs más dolgunk, mint a listából kiválasztani a mintának megfelelőt! Ügyeljünk azonban arra, hogy az alapbeállítások mellett a szegélyminta mérete néha nem felel meg a feladat kiírásnak, így szükség esetén ne felejtsük el a vonalvastagságot is átállítani!

17. ábra: Képes oldalszegély megadása

Már csak egy dolog maradt hátra, a bekezdések szegélyezése. Nézzük meg alaposan a mintát! Láthatjuk, hogy a baloldali hasábban lévő bekezdéseknek balról, a jobboldaliban lévőknek jobbról van a szegélye, a címeknek pedig nincs szegélye. A probléma azért összetett, mert nem tudok egyetlen olyan szegélyezési szabályt megadni, amely automatikusan végezné a megfelelő oldali szegélyezést, azaz minden esetben ellenőrizné a szöveg helyzetét és annak megfelelően tenné ki a bal- vagy jobboldali szegélyt. Ezért sajnos csak az a lehetőség maradt, hogy, minden bekezdésre mi magunk állítjuk be, hogy melyik oldalról legyen szegélyezve.

Ehhez hozzunk létre külön stílust a baloldali és a jobboldali szegélyezéshez. Ha már minden kép, és szöveg a helyén van, azaz az elrendezés alapján már eldőlt, hogy melyik bekezdés kerül véglegesen a baloldali és melyik a jobboldali hasábba, akkor alkalmazzuk minden bekezdésen az előbb létrehozott két stílus közül a megfelelőt!

Utolsó lépésként tehát vegyük szépen sorba (címek kivételével) az összes bekezdést, és alkalmazzuk rá a baloldali vagy a jobboldali szegélyezést tartalmazó stílust! (Szokások_Kész.docx)

Vissza a tartalomjegyzékhez