Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Tehetséggondozás az informatikában - Képszerkesztés / Színbeállítások

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Képszerkesztő ill. rajzolóprogramokban nem sokra megyünk, ha nem tudjuk, hogy s mint kell színeket kiválasztanunk. A Gimpben ennek módját tanuljuk meg ebben a leckében.

Színbeállítások

Legegyszerűbben úgy nyithatjuk meg a színbeállítások párbeszédablakát, ha duplán az Előtérszínre kattintunk, melyet az Eszközbeállítások ablakban találjuk, az eszközök alatt.

Elő- és háttér­színek3. ábra: Elő- és háttér­színek

Dupla kattintás után megjelenik az „Előtérszín megváltoztatása” párbeszéd ablak, melyen nekünk tetsző módon választhatjuk ki a megfelelő színt, amit éppen használni szeretnénk (pl. színkerék, vagy színskála megadásával). Ezek mellett a párbeszéd ablak mindvégig mutatja, hogy a kiválasztott szín milyen RGB koordinátákkal, vagy HTML szabvány szerinti színkóddal rendelkezik, mely kódokat akár át is írhatunk, ha az adott képszerkesztési feladatban kóddal adták meg a színt.

A Gimpben elő- és háttérszín megadására is van lehetőség, melynek jó, ha tudjuk a logikáját (meg egyáltalán: miért is lehet rá szükség?).

Színbeállítás a GIMP 2.8.0-ban4. ábra: Színbeállítás a GIMP 2.8.0-ban

Elő- és háttérszín

Nézzük meg jobban az elő- és háttérszínt ábrázoló képet (3. ábra)! Mint láthatjuk (logikus módon) az előtérszín van elől, és a háttérszín van hátul. A két szín között bármikor válthatunk a színek felett lévő, fehér kettős nyilacskával. Ennek egyik előnye, hogy két színt „tarthatunk kéznél”, így a két, leggyakrabban használt színt érdemes ide beállítani.

A háttérszínnek sok más jelentősége is van. Például radírozásnál ilyen a beállított háttérszínnel fogja a program kiszínezni a kiradírozott részt. Tehát ha például piros szín van beállítva háttérszínnek, akkor a radír piros nyomot fog hagyni. Jogosan felvetülhet a kérdés: ennek mi értelme van? Pirosan fogó radír? Nagyon jó értelme van (ha lehet így fogalmazni), ha például a rajzlap háttere nem fehér, hanem piros. Ekkor ugyanis igen kellemetlen lenne, ha radírozáskor fehér nyomot hagyna a radír, nem pedig pirosat!

Vissza a tartalomjegyzékhez

Színek megadása színkódok alapján

Mit is jelentenek a színkódok? Különböző – matematikai alapú – tudományokban igyekeznek minél több dolgot számszerűsíteni, így konkretizálni. Ugyanezt meg lehet tenni a színekkel is. Mit jelent pontosan a piros szín? A pirosnak rengeteg árnyalata van, de ezeket meg tudjuk különböztetni, ha a különböző színekhez különböző kódokat rendelünk. Több fajta hozzárendelés is van, mi ebből most kettőt vizsgálunk meg közelebbről.

Szín megadása RGB koordinátákkal

Az RGB kód a következő szavak rövidítéséből áll elő: red, green, blue; azaz piros, zöld, kék. Ennek a három színnek a különböző mértékű összekeverésével előállítható az összes szín. Csupán annyit kell megadnunk, hogy a három színt milyen mértékben adjuk hozzá a „keverékhez”. A hozzáadás mértékét jelölik 0-255-ig egy-egy számmal, mindhárom színnél külön-külön; jelölés: (R, G, B), ahol az R, G, B értékek 0-255-ig vehetnek fel értéket.

Egy pirosas szín RGB kódja: (255, 77, 0)5. ábra: Egy pirosas szín RGB kódja: (255, 77, 0)

Gimpben az RGB kódot a színválasztásnál, a színskálától jobbra találjuk, és az utolsó három érték leolvasása alapján tudhatjuk meg. Mindhárom színkoordináta külön-külön szerepel, így az esetleg előre megadott színkódokat is nekünk kell koordinátánként begépelni (5. ábra).

Példa

Példák:

  • Piros szín: (255, 0, 0) – pirosból teszünk bele a legtöbbet, ezért az első koordinátán 255 áll, a többin 0. Persze más összetételű piros árnyalatokat is ki tudunk keverni, ebben az esetben a többi színből is tehetünk bele.
  • Fekete szín: (0, 0, 0) – semelyik színből sem rakunk bele. Így feketét kapunk.
  • Fehér szín: (255, 255, 255) – mindegyik színből maximálisat keverünk bele, így áll elő a fehér szín. A fehér szín felbontható az összes színre (lásd: fizikában a prizmával végzett fény kísérletek), így nyilvánvaló, hogy az összes színből a fehér szín áll elő.

Szín megadása HTML szabvány szerint

A színek számosításának másik megközelítése az ún. HTML kód szerinti megadás. Alapjában véve itt is három alapszín szerint bontják fel a színeket, és itt is a piros, zöld, kék felosztást választották. Annyi a különbség, hogy 16-os számrendszerben adják meg a színek hozzáadásának mértékét a kikeverni kívánt színhez. Az egyes alapszíneket kétjegyű, 16-os számrendszerbeli számmal jelölik, és egymás mellé írják az így megadott értékeket.

Megjegyzés

16-os számrendszerben a számjegyeket 0-F-ig jelölik. F jelenti a 15-öt, míg például az A 10-t jelent.

Így egy 6 jegyű kódot kapunk. Van, hogy a kódok elé kettőskeresztet írnak (hashmark), de olykor (például a Gimpben is) ez elhagyható.

Példa

Példák:

  • Piros szín: #ff0000 – pirosból teszünk bele a legtöbbet, ezért az első koordinátán ff áll, míg a többin 0.
  • Fekete szín: #000000 – semelyik színből sem rakunk bele. Így feketét kapunk.
  • Fehér szín: #ffffff – mindegyik színből maximálisat keverünk bele, így áll elő a fehér szín.

A színkiválasztásnál ugyanúgy megtaláljuk a HTML kódját az éppen kiválasztott színnek, mint RGB kód esetén: a színskálától jobbra, az RGB színkoordináták alatt el nem téveszthetjük a HTML kódot; ugyanis még egy felirat is felhívja rá a figyelmünket.

Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a színkódokat nem csak leolvasni tudjuk egyes színek kiválasztásakor, hanem módosítani is tudjuk őket! Azaz ha nem találomra akarunk egy színt kiválasztani akár a színskála, akár a színkerék segítségével, akkor egy színkódot megadva (akár RGB, akár HTML) is beállíthatunk színeket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Háttérszín

Mint a kép méretének megadásakor, itt is egyből megadhatjuk a háttérszínt már a kép létrehozásakor, vagy később is módosíthatjuk azt.

Háttérszín megadása új kép létrehozásakor

Ehhez először állítsuk megfelelő színre az Előtérszínt – ezt az Eszköztárban, az Eszközbeállítások ablakban találjuk, az eszközök alatt! Ezután hozzunk létre egy új fájlt, és az Új kép létrehozása párbeszéd ablakban nyissuk le a Speciális lehetőségeket! Itt a Kitöltés ezzel felirat melletti legördülő menüben több féle lehetőség közül választhatunk, melyekkel kitölthetjük a kép hátterét, többek között az Előtérszínnel, vagy Háttérszínnel.

Háttérszín megadása – meglévő kép esetén

Válasszuk ki a Rétegek – Ecsetek ablakban (ez az ablak alapértelmezett esetben jobb oldalt található a fő ablakhoz képest), a rétegek közül a legalsó, alapértelmezett esetben Háttér névvel ellátott réteget! Válasszuk ki a megfelelő Előtérszínt, majd a Kitöltés eszközzel (7. ábra) kattintsunk a rajzterületre! Ezzel meg is volt a háttér kiszínezése.

Kitöltés eszköz ikonja7. ábra: Kitöltés eszköz ikonja

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.
Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült