Bolygó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján). |
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1]
A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.
A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.
A cikk a továbbiakban a Naprendszer bolygóiról szól.
Naprendszerünkben 8 bolygót ismerünk.[2]
Lehetnek körülöttük keringő kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.
A Naprendszer bolygóit két csoportba soroljuk:
- Föld-típusú bolygók (kőzetbolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
- Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók, gázbolygók): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
Az alábbi táblázat összehasonlítja a két csoport legfontosabb jellemzőit.
| Jellemző | Kőzetbolygók | Óriásbolygók |
|---|---|---|
| összetétel | főleg szilárd anyag | főleg gáz |
| térfogat | a Földéhez hasonló | a Földénél nagyságrendekkel nagyobb |
| holdak száma | kettő vagy kevesebb | tíznél több (és egyre újabbakat fedeznek fel) |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felfedezése a történelem során
A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égiteste. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel.
Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest, Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.
[szerkesztés] Keletkezése
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlépi a Hold átmérőjét, jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.
[szerkesztés] A bolygók fontosabb jellemzői
Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.
| Bolygó | Egyenlítői átmérő |
Tömeg | Pályasugár (átlagos, CsE) |
Keringési
idő (év) |
Tengelyforgási
idő (nap) |
|---|---|---|---|---|---|
| Nap | 109 | 332 950 | 0 | 0 | 25-35 |
| Merkúr | 0,382 | 0,06 | 0,38 | 0,241 | 58,6 |
| Vénusz | 0,949 | 0,82 | 0,72 | 0,615 | -2431 |
| Föld | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 1,00 |
| Mars | 0,53 | 0,11 | 1,52 | 1,88 | 1,03 |
| Jupiter | 11,2 | 318 | 5,20 | 11,86 | 0,414 |
| Szaturnusz | 9,41 | 95 | 9,54 | 29,46 | 0,426 |
| Uránusz | 3,98 | 14,6 | 19,22 | 84,01 | 0,718 |
| Neptunusz | 3,81 | 17,2 | 30,06 | 164,79 | 0,671 |
- 1 A Vénusz ellentétes tengelyforgású (retrográd tengelyforgású) a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Rogue planet find makes astronomers ponder theory
- ↑ 2006. augusztus 24-éig a Plútó is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát.
[szerkesztés] Források
National Geographic Magyarország
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a csillagászati tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
