|
Napenergia hasznosítása |
Hasznosítási módok |
||||||||||||||||||
|
Forrás:
|
Napelem
A napelemeket nemcsak a Földön, hanem a világűrben is alkalmazzák. Az űrben történő alkalmazás előnyös, mert itt a sugárzási energia gyengítetlenül érkezik a munkafelületre, és a munkafelület folyamatos megvilágítása biztosítható. Az űrállomások napenergia-szolgáltató egységei kW nagyságrendűek. Itt nemcsak a fedélzeti számítógépek, az audiovizuális adóvevő berendezések üzemeltetése, hanem a kísérletek és az emberi élet feltételeit biztosító sokrétű energiaszolgáltatás is feladat.
A napelemek alkalmazásának főbb területei a következők:
Napkollektor
A napkollektorok felállításakor igen lényeges a déli tájolás és a legmegfelelőbb dőlési szög megválasztása. Ehhez ismerni kell a felállítási hely földrajzi koordinátáit és a felállítási helyen átmenő délvonal (meridián) helyzetét A déli tájolás feltétlenül fontos, a dőlésszöget pedig a napkollektor hatásfoka és a földrajzi szélesség határozza meg. Minél nagyobb a napkollektor hatásfoka, annál kisebb dőlésszöget választhatunk, hogy a tavaszi és őszi napsütést is ki lehessen használni. Magyarországon a napkollektorok dőlésszöge általában 40-70° között változik. Naperőmű
Naptorony-erőművek működnek az USA-ban, Kaliforniában, Mexikóban, Izraelben, Franciaországban, Németországban és Japánban. Az erőművek toronymagassága 60-450 m között változik. A tükrök száma 100-2000. A tükröző felületek nagysága 1000 m2-1,6 km2, teljesítményük 60 kW-tól 500 MW-ig terjed. Vályú alakzatú, vonalfókusz-kollektorokkal az USA-ban és Kairóban 2,5-100 MW-os naperőműveket üzemeltetnek. 5 MW-os sóstó energiatároló és átalakító naperőműveket 1984. óta működtetnek az USA-ban és Izraelben. |
||||||||||||||||||